7.Fejezet

Sziasztok! Nagyon nagyon nagyon sajnálom ezt a hosszú csúszást, de élni nem volt időm sajnos. :( sokat kell tanulni és nincs időm géphez jutni, de gyorsan feldobom nektek a 7. fejit. sietek amint tudok a 8.kkal  is. puszi nektek :)
De nem mellesleg örülnék egy egy kósza kis Kommentnek is...mert így nem tudom hogy jó e amit írok vagy sem , és nem tudom a véleményeket.

7.Fejezet

Hétvégi verseny

Maya szemszöge

A randi és az sms óta három nap telt el. Már csütörtök van, és a barátnőm tegnap hozta a lovát, hogy még ma tudja vele egy utolsót itthon edzeni, a verseny előtt. Szombaton viszem Harry-t az első 130-135-ös pályájára. Otthon is ugrott már ilyeneket, de nem valami stabil, és megkértek legyek én a ,,tesztnyuszi” vele élesben. Hát mért ne. Most raktam össze egy 130-as pályát neki, mára elég lesz az is. Raktam ki meredeket, oxert, tripple bart, vizes tálcát, még kőfalat is rakattam ki délelőtt a lovászokkal. Egyszóval mindent.

2órával később...

Harry nagyszerűen ugrik, egyet sem vert, bár nagyon figyelni kell vele a távolságokra, mert nem ugrik el bárhonnan. Bár most muszáj volt neki, mert én fékből is beleugratom őt vagy mást nem bele boríttatom az akadályba , csak azért is hogy neki merjen menni utána. Háromszor próbált meg a kőfalnál satuféket nyomni, de egy határozott ,,na neeemáár” után egyszerű volt. Holnap fürdetés, sörény fonás és bogyózás, egy kis esti futószár, és kész is a szombati napjára.

Szombat, reggel 11 óra, már megy a verseny (Maya a 32.induló, Országos Kupa Döntő, 6éves mének, Maya az egyedüli női lovas ebben a kategóriában)

- Felkészül Maya Owen, HarryLa'Jin-nel, majd Mark Ingels, Joystickkal.

Amint ez elhangzott szóltam a lovastársaimnak a melegítőn, hogy helyet az oxeren. Kétszer megugrottuk mind a két irányból, ferdén is, és minden szögből. Jó lesz az. Beálltunk a kapuba, hogy ha nyitják már mehessünk is, hogy több időnk legyen megnézni az akadályokat.
- Sok sikert Szépségem. - szólalt meg egy komoly, mégis barátságos hang mellettünk, de már ránézni nem volt időm, mert nyitották előttünk a kapukat. Így egy villámgyors bólintás után beléptünk a pályára, majd laza, még is összeszedett vágtában körbelovagoltuk a pályát, úgy, hogy Harry minden akadályt lásson ha csak egy pillanatra is. De egy akadályt nem gyakoroltunk...és nem is látott még ilyet... az öt szintes legyező... széles és hosszú ugrás... és ez a negyedik elem.
Csengettek... Beálltam a bírók elé, köszöntem, és 4 lépés hátra után beugrattam vágtába. Első elem egy csinos kis széles meredek volt, könnyű szerrel vitte át. Második egy igen csak szétszedett oxer, majd harmadiknak egy hátra arcos , az oxer melletti meredek... és most jön a legyező... vágtázunk felé... érzem ahogy feszül az izom a lovon. Csizmázom a lovat, megcsípem pálcával de a ló tovább feszül és satuféket nyom, eközben csak annyit hallok hogy a barátnőm a pálya széléről kiabál hogy ,,Gyerünk Harry” , és több hang sikongatja hogy ,,Úr Isten...te jó ég” … miközben a ló satufékkel csúszik tovább a füvön az akadálynak, én is szólásra nyitottam a számat.
- Harry neemááár! - elég hangosan szóltam rá, mellé hátracsaptam a farára is a pálcával... és a csúszásból egy hirtelen elrugaszkodás lett és megugrotta. Hallottam ahogy a pályán kívül ujjonganak az ismerősök, de mentünk tovább még hátra volt 8 elem. Ezután jött egy hármas ugrás, aminek az első eleme meredek, majd oxer és a harmadik a tripple bar. Mentünk tovább, vizestálca , majd egy kőfal, még egy oxer, majd az utolsó két elem, a meredek és az utolsó oxer. És vége a pályának. Hibátlan pályát mentünk Harryvel.

- Maya Owen, HarryLa'Jin-nel. Hibátlan pálya, 1,35század másodperces pályaidő, ezzel átvette a vezetést.
Kiügettünk a pályáról, és már barátnőm, Lily, várt rám, 3 fiúval. Nem is akár kikkel. Eric, Kevin és Alex voltak.

- Úr Isten Maya!!!! El sem hiszem...te jó ég...Harry...fantasztikusak voltatok! - ugrált barátnőm, hol a lábamat ,,ütögette” hol a ló nyakát.
- Na ugye fiúk, hogy megmondtam, Maya a legjobb lovas?! Most már hisztek nekem? - nézett Lily hátra rájuk. A srácok még mindig kerek szemekkel méregettek.
- Igen Lily, valóban igazad volt, Ő a legjobb. - Kevin szólalt meg először, a másik kettő csak bólogatott.
- Na jó, ti higgadjatok le, szerintem még van 4 lovas és vége, ennek a kategóriának. Én meg addig sétálok vele.

20perccel később

- Kérjük a lovasokat, vonuljanak be a pályára. Eredmény hirdetés következik.

Mindenki szépen be sétált a lovával, sorba álltunk egymás mellé és vártunk.
- Nos, a résztvevők közül, az első három helyezett kupát,szalagot,pénzdíjat és egyéb lovas ajándékot kap. 4.helyezettől 6.helyezettig szalagot és lovas ajándék, a többieket pedig helyezésnek megfelelően számozva kapják a szalagokat és kisebb lovas ajándékokat. Lássuk a harmadik helyezettet, aki nem más mint... Loenzo Kludy, Gigantic nevű lovával. Gratulálunk. Második helezett, nem más mint....Mark Ingels, Joystick nyergében. És az első helyezett, az ebben a a kategóriában egyedüli női lovas...és aki jövőhéten az Olimpiai válogatott csapatába való bekerülésért fog versenyezni...Maya Owen, Lily Stay lovával, HarryLa'Jinnel. Gratulálunk az első háromnak!
Innentől nem tudtam felfogni. Megnyertük...Harryvel nyertünk, nem is akár milyen versenyen. Végig mondták ki hanyadik lett, majd elindították az indulót, amire tiszteletkört tettünk, míg az el nem halkult.
Nagyszerű verseny volt, és nehéz pálya.
- Na srácok, én fáradt vagyok. Tegyétek magatokat hasznossá és amiket odaadok valakinek az viszi is a szállítóhoz Lilynek hogy bedobálja a helyére. Oké?
- Ahaaaaaa. - elnyújtották a választ, de szépen csinálták amire kértem Őket.

Délután 5 , már otthon

- Hulla vagyooooooook. - 20perce nyavalygok Ericnek, meg a haverjainak, akik nálunk vannak amióta haza értünk.

- Menj és pihenj le. Jó versenyen vagy túl, megérdemled hogy ma korábban menj aludni, és ne esti műszakban dolgozz a tieiddel. Majd holnap fél órával többet mennek. - próbált hatni rám Lily.
- De jövőhéten döntő és....
- És ma akkor se ülsz többet lóra. Az hiányzik még nekem, hogy a média azt híresztelje rólam, hogy hagyom a barátnőmet, hogy túlhajszolja magát. Na ne mááár Maya, ezt nem teheted velem. - vigyorgott rám Eric, 1000wattos fogsorával.
- Jó...de csak ma, és holnap segítetek akadályt pakolni! - nyújtottam felé a jobbomat.
-Rendben van.
Ericcel kezet fogtunk, ők hazamentek, Lily nálunk aludt, Harry-t is nálunk szállásoltuk el, és még pár napot marad, Lilyvel együtt. Mi is felmentünk, Lily a vendégszobába, én pedig az enyémbe. Gyors zuhany után, bevágódtam az ágyamba, és vártam mit hoz a holnap.

Szülinap :D

Sziasztok :D

Szerintem tudjátok milyen nap is van ma. Október 29. :D Ezen a napon született Eric Saade!! :D Úgyhogy ezúton kívánjunk/kívánok Neki Boldog Szülinapot! :D

A fejezet készül, hamarosan fel is rakom. :)
Puszi nektek :)))))))

:)

6. Fejezet

Sziasztok, megkésve bár, de itt a fejezet. Jó olvasást, és kérlek, kommenteljeek :):) sok puszi :)

 

 

 

6.Fejezet
Első randi...

Eric szemszöe

Fejben már mindent elterveztem a randira. Elviszem az egyik legjobb étterembe a városba, ami mellesleg a kedvencem is, majd utána hajókázni vinném a Riddarfjärden folyó egyik csendesebb szakaszára. Szép lány, és nagyon kedves. Igazi sportos alkat, de biztos vagyok benne hogy a lovanadrág és póló együttesen kívül, a nőiesebb ruhák piszkosul jól fognak neki állni.

A randi előtt 2órával

Nem rég értem haza táncpróbáról, de még előtte mindent elintéztem ami az estéhez szükséges. Remélem Mayának is tetszeni fog. Próbán a srácok végig Mayával cukkoltak, mert szerintük nekem csak arra kell, hogy túllépjek Mollyn. Mert, hogy így könnyebben elfelejtem és hogy Mayát szerintük csak ágyba akarom vinni. Nem tudom mit akarok a jövőben, majd eldől...egyenlőre jól akarom érezni magam.

Maya szemszöge

Reggel egész korán keltem, felöltöztem, lementem reggelizni majd kimentem a lovakhoz. Ma csak laza nap volt, mind a hármat kivittem egyesével terepre, de csak ide a közelbe, a szántóra. Majd mikor végeztem a nagyokkal, foglalkoztam kicsit Russellel is. Annyit voltam kint, hogy igen csak elszaladt az idő. Beszaladtam, azon belül fel a szobámba, és még azon belül is a saját fürdőmbe. Gyorsan lezuhanyoztam meg hajat mostam, majd mikor magamra tekertem a törölközőmet, fogat is mostam. Bementem a szobámba, felvettem a fehérneműimet amiket már kiraktam, majd visszamentem a fürdőbe, megszárítottam a hajam, utána pedig hullámosra sütöttem. Feltettem egy alap sminket és késznek nyilvánítottam magam. Besétáltam a gardróbomba és elkezdtem kutatkodni a ruháim között, és megakadt a szemem azon a ruhán , ami még egyszer sem volt rajtam. Egy csontszínű, pánt nélküli ruha, a derekán egy fehér szalaggal. Egyszerű, mégis mutatós és elegáns.

Felkaptam magamra, majd megkerestem a kis fekete topánkámat ami mellé felvettem. Nem sok magassarkút hordok, de ez a 10centis tűsarkú a kedvencem. Elővettem egy hozzávaló táskát, beledobáltam amire szükség lehet, pl.: telefon,kulcsok és a többi... Ránéztem az órámra és már hétóra ötvenöt percet mutatott. Még kentem egy kis szájfényt a számra, mikor csengettek. Mivel itthon senki nem volt rajtam kívül, így leszaladtam a lépcsőn és kinyitottam az ajtót.

- Szia Eric. - mosolyogtam az előttem álló srácra.

- Szia. - mosolygott rám, majd tetőtől talpig végigmért. - Gyönyörű vagy Maya. - és még rám is kacsintott.

- Köszi, te sem festessz rosszul. - pimaszul rá villantottam a legangyalibb mosolyomat.

- Mehetünk, Szépségem? - este a telefonba is szépségemnek hívott, de így élőben még szebben hangzik a szájából.

- Igen, persze.
Bezártam az ajtót, majd a kocsihoz sétáltunk. Eric kinyitotta nekem az anyósülés felőli ajtót, majd miután beültem a kocsiba be is zárta, és nem sokkal utánam ő is bevágódott mellém.

- Még mindig nem árulod el, hogy hová is megyünk? - néztem rá hatalmas szemekkel.

- Annyit elárulok hogy először vacsorázni fogunk, de hogy hol azt nem, majd meglátod. Utána pedig van még egy meglepatésem számodra.

- Hát rendben. - kedvesen rámosolyogtam, majd kinéztem az ablakon.

Az út nem volt épp csendes, beszélgettünk mindenről, megtudtam hogy a szülei elváltak és van egy idősebb édestestvére Lina, és 6 fiatalabb féltestvére, névszerint Arvid, Ida, Noorah, Liza (az életben Lara a neve by.:szerk.) , Laila és Aya. Megtudtam, hogy mielőtt szólókarrierbe kezdett volna, benne volt egy What's up nevű bandában, és nagy nyüstölés után énekelt is nekem az egyik dalból egy részletet. Már amire még emlékezett. Elmondta, hogy a teljes neve Eric Khaled Saade, és hogy 1991.október 29-én született, tehát most 21 éves. Ő is kérdezett, én is elmondtam neki, hogy van egy bátyám Tom, és hogy én 1995.január 17-én születtem. A kedvenc színei a fekete,szürke,piros,lila. Nekem a piros és a kék bármely árnyalata. És még pár ilyen apróságot. Mikor odaértünk az étteremhez, kiseített az autóból, majd belé karoltam, és úgy sétáltunk be az étterembe.

2 órával később

A vacsora isteni volt, és Ericcelnagyon jókat lehet ebszélgetni. Kedves és hatalmas humora van. Rengeteget mesélt magáról, és én is magamról, ezálltal sokminden kiderült a másik fél előtt. Beültünk megint a kocsiba, és ismét rengeteget beszélgettünk, míg célhoz nem értünk. Egy gyönyörű hajóhoz, mentünk, aminek a kulcsát a kezében lóbálta. Inkább nem kérdeztem semmit, csak elfogadtam a segítő kezeket, hogy átmásszak a hajóra. Elindultunk , majd ahogy isztes távra értünk a kikötőtől, leállította a hajót és odajött mellém.

- Ez az egyik kedvenc hejem. Csend van és nyugalom, itt nem zavarnak a fotósok és a riporterek.

- És most hogy hogy felfedted ezt előttem? - fordultam felé.

- Furcsa lesz így kimondani, ennyi ismerettség után, de bízom benned, és nagyon megkedveltelek ezalatt a rövid idő alatt. Annyi mindent meséltél magadról, hogy kezdem úgy érezni mintha már rég ismernélek. - kacagott fel kedvesen.

- Hát...én is megkedveltelek, meg amiket meséltél, tényleg...mintha rég ismernénk egymást. - mosollyal fogadta szavaimat. Közelebb ült hozzám és átkarolt, úgy húzva magához, míg én fejemet a vállára hajtottam. Így ültünk egy darabig, a holdat néztük, nem szóltunk semmit, mert ide nem kellettek a szavak, így volt tökéletes. Kezdtem már kicsit fázni , így elindultunk vissza a kikötőbe. Kiérve, a kocsiig gyalogosan megtett utat kéz a kézben tettük meg, csendesen. A kocsiban szintén csendben ültünk, de amikor nem épp váltott akkor a kezemért nyúlt és összekulcsolta ujjait az enyéimmel. Megálltunk a házunk előtt, és ültünk a kocsiban, nem engedte el a kezemet, tehát valamit még mondani akart, és igazam is lett.

- Mikor lesz versenyed?
- Hétvégén elviszem barátnőm lovát egy versenyre, de a döntő az jövőhéten lesz. Miért?
- Csak mert szeretnék elmenni megnézni, és vinném magammal a hiperaktív húgomat is. De várjunk csak...miért te mész barátnőd lovával? Mért nem megy ő?
- Azért mert a lónak ez lenne az első 130-135-ös pályája, eddig csak 110-115-n ment. És megkért rá hogy vigyem el én.

- De vigyázz magadra...jó? Ne hogy valami baj legyen ebből... - mondta a mondandóját de félbe szakítottam.

- Semmi baj nem lesz. Rendes kis ló, ment amikor kell, a legrosszabb helyekről is elugrik. Ne aggódj. Rá mosolyogtam, majd elengedtem a kezét. 

- De most megyek, mert egy: már késő van, és ha jól emlékszem neked holnap koncerted lesz, nekem pedig edzésem. Jóéjt Eric!

Nyomtam egy puszit az arcára, és bementem a házba. 1 órával később jött egy sms-em.

Nagyon jól éreztem magam veled. Remélem megismételjük a közel jövőben. E.
U.ir.: Gondold azt hogy most is veled vagyok.



Ne haragudjatooook :(:(

Sziasztok! :)
Nagyon nagyon sajnálom hogy ennyire kések a következő résszel , de annyira nem tudtam magam utól érni, hogy kialudjam magam, így a suliba alszok 1-2 igen csak érdekfeszítő órán... :") A következő fejezet már félig megvan, és a következő 5 rész is megvan már fejben, igyekszem már gépelni nektek és felrakni!!! :) De tényleg nagyon sajnálom, ígérem pótolni fogom amit elmulasztottam most. :)
De szeretnék kérni egy ici picit. :) ha olvassátok a fejezeteket, kérlek titeket kommenteljetek, hogy jó e, vagy nagyon rossz... ha nem tetszik valami akkor azonn változtatok! :)
Nagyon sok puszi nektek és hamarosan fejezet! :)

nektek küldöm :) nekem most ez a kedvencem :)

5.Fejezet

5.Fejezet
Ismerkedés...



Maya szemszöge
- Nos ha már ,,járunk” jó lenne tudnunk a másikról 1-2 infót. Nem gondolod? - törte meg előbb a csendet.
- De...igen...igazad van Eric. Gyere, ezt inkább ne itt beszéljük meg, mert itt mindennek füle van.
Átvezettem Ericet a hátsó kerthez, amin keresztül mentünk és az én kis személyes padocskámhoz telepedtünk te.
- Mikor lesz a döntő? És hol? - kezdeményezett Eric.
- 2hét múlva, Malmöben. De figyelj...csináljuk azt hogy te kérdezel egyet, és én is egyet. Amolyan kérdezz felelek.
- Rendben, de akkor kérdezz. - mosolyodott el a popsztár.
- Mióta énekelsz?
- Egészen kicsi korom óta szerettem énekelni. Először focista akartam lenni, de aztán jott egy lehetőség énekléssel, és éltem vele. Azóta csak annyit focizok amennyit a srácokkal szoktunk. Te mióta lovagolsz/versenyzel?
- Nagyon kicsi korom óta ezt csinálom. 9évesen megcsináltam a rajtengedély vizsgámat és azóta versenyzem is. Mi a kedvenc időtöltésed?
- Hmm...mikor magányra vágyom, elbújok a kis rejtekhelyemre a városon kívül. Senkinek sem mutattam még, de ha szépen kérsz rá édesem akkor majd egyszer megmutatom neked. Mesélj a lovaidról, meg a velük való kapcsolatodról.
- Először is drágám...az édesem, és egyéb jelzőket csak a nyilvánosság előtt, itthon nem kell játszani. Másodszor pedig a ,,kérdésed”. Hát Tina a legidősebb köztük. 11 éves, hannoveri fajtájú. Van egy 1éves csikója Russel, aki Royaltól van, aki szintén az enyém, a nagy sárga. Ő 9éves, szintén hannoveri. A negyedik pedig Bigi, mármint Big Boy. Ő 6 éves, szintén hannoveri, ugrásra született, nem volt nehéz dolgom elérni nála ezt a tudás szintet amin most van. Borzasztóan értelmesek és tanulékonyak, élvezik a munkát, mert nem sablonban nyomom nekik minden nap, hanem van amikor terep, vagy fürdetés, vagy bármi más egyéb, hogy kicsit változatos legyen nekik a meló. Amt ma láttatok, az neki egy kis könnyű edzés volt.
- Ha ez a magasság a könnyű, akkor mi az ami már nehezebb nektek? - mutatott maga mögé a popsztár a kis pályára.
- Bigivel eddig 185-ig mentem fel, de menne neki magasabbra is. Royallal 190-195 volt a legnagyobb, de Tinával még mielőtt Russel közbejött volna megvolt a 210 is.
- Akkor keményen tolod velük az ipart.
- Igen, nem is szándékozom egyhamar abba hagyni. Te sportolsz valamit?
- Ha van időm, elmegyek futni a közeli parkba, de inkább a konditeremben vagyok.
- Azt ne mondd, hogy te is tömöd magad a sok löttyel meg kapszulákkal, mert rögtön kitagadlak.
- Á dehogy. Megdolgozok én ezekért a kockákért és izmokért. - mutatott a karjára meg a hasára.
- De azért nagyon ne bízd el magad popsztár, még a végén kiderül, hogy a lányok nem a hangod miatt szeretnek hanem a tested miatt.
- Csak nem. Mit szólnál ha nem csak a látszat kedvéért lennénk együtt? Nem lenne kedved inkább rendes randihoz? Aztán meglátjuk mit hozunk ki belőle? - nézett rám barna csillogó szemeivel.
- Hát...nem is tudom. Nem is lenne időnk a másikra Eric...te énekes vagy én pedig sportoló. Nem tudnánk elég időt tölteni a másikkal ahhoz hogy legalább kiismerjük egymást.
- Hé. Előbb csak próbáljuk meg, aztán majd meglátjuk mi lenne belőle. Kezdésnek egy vacsi velem, holnap?
- Na jó...rendben. - rámosolyogtam, mire ő viszonozta azt.
- Remek. 8-ra érted jövök. Elegánsan öltözz, de ne túl feltűnően. - rám kacsintott és felállt. - De most mennem kell. Akkor holnap hétkor, édesem.- kézfejemre nyomott egy csókot és el is illant a szemem elől.
Remek. Mibe keveredtem már megint bele?! Addig ültünk itt Ericcel, hogy teljesen kiment a fejemből Bigi, akit kiengedtem a nagy legelőre edzés után. Kisétáltam a kapuhoz, fütyültem egy nagyot neki, mire már vágtázott is felém a nagy mamlasz testével. Bevittem a helyére, raktam be neki szénát, zabot majd bementem a házba. Felmentem a fürdőbe, magamra zártam az ajtót, levetkőztem, beálltam a zuhany alá és lemostam magamról a mai nap fáradalmait. Mikor végeztem megtörölköztem, majd a köntösömet felvéve, átmentem a szobámba. Felvettem a pizsamám, ami jelenleg egy francia bugyi és egy XL-es póló, ami kb. a combom közepéig ér. Bevágódtam az ágyamba, mire megkordult a gyomrom. Muszáj voltam lemenni a konyhába enni valamit, de maradtam a müzlinél. Végeztem , elmosogattam , elpakoltam majd vissza felslattyogtam az emeletre, a kicsiny kis birodalmamba. Befeküdtem az ágyamba, mire elkezdett csörögni a telefonom. Ránéztem a kijelzőre, mire az az Eric nevet villogta.
- Szia Eric, azt ne mondd, hogy ennyire hiányoztam.
- Szép jó estét édesem. De igen, nagyon hiányoztál nekem. De komolyra fordítva a szót, változott a terv, elegánsan öltözz , de vegyél alá fürdőruhát is. Vacsi utánra van egy kis meglepetésem.
- Jójó. De épp aludni készültem. Van még valami, vagy megvalósíthatom a tervemet?
- Ami azt illeti van. Mi van rajtad? - itt valahogy el tudtam képzelni azt a kaján vigyort a képén.
- Eric. Ne szórakozz, kérlek. Hulla vagyok. - itt már elmosolyodtam én is a hülyeségén.
- Rendben szépségem, akkor holnap 8. Nem kések.
- Jóéjt Eric.
Ezzel le is tettem a telefont, majd mély álomba szenderültem.

4.fejezet

Sziasztok! :)
Igen csak megkésve, de meghoztam az őj fejezetet. Nagyin sajnálom így elcssztam vele, de itthon kicsit összecsúsztak a dolgok, és nem nagyon jutottam géphez. =/ Jó olvasást nektek, rövidebb lett mint az előző, de majd a következő fejezettel igyekezni fogok. :) Kommenteljetek :) puszi nektek :)

 

 

4.Fejezet
Beszélgetés

Eric szemszöge

 Egy hét telt el azóta, hogy Mayával találkoztam. Azóta beszéltünk telefonon, ugyanis amióta egy lesifotós lekapott minket, amikor beszélgettünk, mi vagyunk a téma minden újságban és tv adóban. Maya totál ki volt akadva, fél, hogy ha most valami botrány lesz, akkor a szponzorai közül valamelyik visszamondja a szponzorálást, ami nem tenne most túl jót neki az olimpia előtt. Tommal az első cikk óta azon agyalunk hogyan is tusolhatnánk el az ügyet úgy, hogy ebből mind a ketten győztesen jöjjünk ki. Tom ma hívott, hogy délután átugrik hozzánk, mert kitalált valamit. Remélem nem valami istenverte hülyeséget.

Maya szemszöge

Egy hét…azóta egyszer beszéltem Ericcel, rettentő mérges voltam, de kezdek megnyugodni, a szponzorok nem mondanak vissza semmit, továbbra is támogatnak.  Anyuék sem szóltak, azt mondták elég nagy vagyok már, hogy egyedül intézzem a dolgaimat, amiért hálás is vagyok. Teljesen belefeledkeztem, hogy telnek a napok, minden nap kint voltam a lovakkal edzeni, vagy éppen csak néztem őket, ahogy a legelőkön játszanak. Tina és a csikója Russel egy karámban vannak, mellettük pedig BigBoy és Royal. A két mén igen egymásra talált, hála a jó égnek nem verekednek és nem is akarnak áttörni a kancához. Most éppen Bigért megyek a legelőre, ő jön edzés terén. Ma csak gyakorlókat ugrunk, ami nála olyan 120-130cm-nek felel meg. 4 akadályt tettem ki, átlósan van kettes ugrás, aminek az első eleme egy meredek, a második egy oxer. Egyenesen is egy kettes ugrás, aminek az első eleme egy vizes tálca, a második eleme triple bar. Felnyergeltem, felraktam a lábvédőket is rá, én is felvettem a kobakomat és bementünk a pályára. Felültem, elkezdtünk dolgozni, először csak lazán majd szépen fokozatosan szedtem össze a lovat. 2órát szoktam lovagolni, első órában melegítem, és alap dolgokat csinálunk, majd a következőben ugrunk. Annyira belemerültem abba, amit csináltam, hogy észre sem vettem a nézőközönséget. Mivel a pálya egyik sarkában voltam, ők meg a másiknál álltak, a kerítésre támaszkodva, nem nagyon vettem ki, hogy kik vannak anyu mellett. Odasétáltunk, és nekem igen csak nagyot koppant az állam. A négy idegen közül az egyiket ismertem. Eric…és még három másik férfi állt mellette.
- Nos, mivel itt van Maya, én nem is zavarok tovább, beszéljék meg amiket meg kell. – mondta anya az egyik férfinak, aki ránézésre rangidős volt a többiek közt. – Maya, vigyázz magadra, nem tetted kicsit magasra azokat a rudakat? – most felém fordult.
- Nem, anyu. Nyugi. Tudod, hogy Bignek ezek a gyakorlók. – erre Big elkezdett ficeregni alattam. – Nagyon sietnek, vagy van idejük? – néztem a ránézésre, rangidős férfira Eric mellett.
- Nem sietünk, nyugodtan fejezd be, amit elkezdtél.
- Köszönöm.
Ezzel otthagytam őket. Ránéztem az órámra és pont idő volt, kezdhetem az ugrásokat.  Összeszedtem Biget, és lépésből ugrattam be laza munkavágtába. Két kört vágtázunk és rávittem az egyenesen elhelyezett kettes ugrásra. Az elsőt szépen megcsinálta, de a triple bar előtt alám bakolt, majd kerülte az ugrást. Erősebben fogtam a szárakat, megcsíptem pálcával, körön visszafordultam, hogy csak a tripli legyen és éreztem, hogy nekifeszült.
- Ne merészeld!! – kicsit hangosra sikeredett, de rászóltam és átugrotta. Igaz a hátsó rudat lehúzta a hátsó lábával. Nem érdekelt, vittem tovább, és ráfordítottam az átlósra. Na, azt rendesen probléma nélkül megoldotta. Vágtáztunk egy kört és visszafogtam ügetésre, majd lépésre. Odaléptünk ahhoz melyiket leverte, leszálltam és elengedtem a lovat. A kobakomat automatikusan kapcsoltam ki, de majd visszakapcsolom. Felraktam a levert rudat a helyére, odasétáltam az oxerhez és egy magasságba tettem a rudakat hogy két irányból lehessen ugrani. Visszamentem a lóhoz, felültem, és pont a nézőink előtt ugrattam be vágtába és rögtön fordultunk is az átlósra. És ez így ment még vagy 20 percen keresztül. Mikor melyik sorra vittem rá, egyet sem vert így nem kellett leszállnom, igazítani. Az egyik élesebb kanyarban viszont olyan lendülettel fordultunk, hogy én is kicsit meginogtam és (mivel elfelejtettem visszakapcsolni a kobakom) leesett a kobak is a fejemről.
- Basszameg… - pont Ericék előtt sikerült elkáromkodni magam, de már fordultunk is az utolsó sorugrásra. Megcsinálta, leügettem és léptem vele. Mikor végeztem megálltam a kapunál és leszálltam. Kimentünk, lenyergeltem elláttam a lovat, meg mindent, amit kellett, magamhoz vettem a vizemet, és visszamentem Ericékhez a pálya mellé. Még oda sem értem, az egyik srác már mondta is a magáét.
- Húúú…ez baromi jó volt! Nagyon jó. Nagyon jól nyomod. Amúgy Alex vagyok, Eric egyik táncosa. – mosolyogva nyújotta felém a jobbját.
- Maya Owen, és köszi. – szintén mosolyogtam.
- A barátaimnak csak Edin. Szia. Én is Eric egyik táncosa vagyok. – mosolygott a másik srác is.
- Maya. Örülök. – vele is kezet ráztam majd jött a negyedik férfi.
- Tomas Lingman, de csak Tom. Eric menedzsere. Örülök. – ő is mosolygott, de valamivel komolyabb volt, mint a többiek.
- Maya Owen, szintúgy. – vele is kezet ráztam és vártam mi lesz. Senki nem szólalt meg, tehát megtörtem a csendet. – És minek köszönhetem a látogatást Eric? – néztem az énekesre.
- Ezt az ,,Ericnek j barátnője van” dolgot szeretnénk megbeszélni. – Tom válaszolt, Eric helyett.
- Hát, hallgatom. – furán nézhettem, mert a két táncos felnevetett.
- Nos, mivel neked se hiányzik egy hosszabb huza vona, az interjúkkal hogy nem jártok meg ilyenek, arra gondoltam, hogy inkább játsszátok el, csak egy kis időre hogy együtt vagytok. Elég, ha egyszer látnak titeket a városban együtt sétálgatni vagy valami, és máris meglenne a pletyka, másnap meg már interjún be lehetne jelenteni, hogy együtt, vagytok. Eljátsszátok 1-2hónapig, utána közös megegyezés alapján szakítani fogtok. Na, ki mit szól hozzá? – vázolta a tervet Tom.
Síri csönd. Mindenki az esélyeket mérlegelte.
- Én végülis benne vagyok, ha Maya is. – szólalt meg végül Eric.
- Hát…nem akarok neked sem rosszat Eric, de azt se szeretném, ha a média a nyakamba lihegne, csak mert a Te barátnőd  vagyok.
- Emiatt ne aggódj. A média békén fog hagyni, ha itthon vagy. Meg minden csoda 3 napig tart.
- Végülis…rendben…benne vagyok.
- Akkor a szabályok. Egy héten legalább 3-4 alkalommal találkoznotok kell, nyilvános helyen hogy lássanak titeket. Kézfogás, ölelés, meg amit gondoltok, minden mehet bele, egy két csók is lehetne, ha úgy van. Kifogás nincs, már beleegyeztetek. Világos? – 32fogas vigyort ejtett felénk.
- Világos. – szólaltunk meg egyszerre Ericcel.
- Rendben. Nos, mi mennénk is a 2 jómadárral. Eric te beszéld meg majával a továbbiakat. Rátok bízom, ne rontsátok el. Sziasztok.
Választ sem várták meg már mentek is el, Ezzel együtt, egyedül hagyva a popsztárral, aki most árgus szemmel figyelte minden egyes mozdulatomat.

 



Sziasztok!

Sziasztok! :)
Ne haragudjatok, a 4.fejezettel el vagyok maradva tudom....és igyekszem is, csak kicsit össze cssztak a dolgaim. :s De amint tudom hozom, köszönöm a türelmeteket! :)
Puszi nektek! Használjátok ki a nyár utolsó hetét :)

3.Fejezet

Sziasztok.
Itt a harmadik fejezet, jó olvasást. :)

 

3.Fejezet
Címlapok…

Maya szemszöge

Kivételesen nem aludtam végig a haza utat, hanem az elején még ébren voltam, és anyáékkal hallgattam a rádiót. Egyszer csak egy nagyon ismerős nevet mondtak be a rádióban, mint énekest. Eric Saade, a szám címe pedig a Popular. Először nem tudtam hová tenni a nevet, de aztán rezgett a telefonom hogy sms-t kaptam. Megnyitottam az üzenetet és megnéztem a feladót. Eric. Most már tudtam mért volt ismerős a neve. Magát a számot már hallottam párszor, de az előadóra sose figyeltem, amikor mondták.
,, Remélem, látlak még.  Eric ”  - ez állt az üzenetben.
A válaszon elgondolkoztam, hogy ha ő keres engem, mért ne. De én nem fogok egy popsztárnak könyörögni, hogy találkozzon velem.
„Rajtad múlik, keresel-e még vagy csak elfelejted, hogy találkoztunk. Maya” – ezt válaszoltam neki.
A vissza válasz gyorsan megjött.
„Már mért felejtenélek el pont Téged? Eric”
Erre nehezen találtam választ, de még is csak írtam neki valamit. Nem kötöm az orrára, hogy megtudtam ki is ő valójában, és hogy nem szeretnék csak egy lenni a sok közül nála. Majd elmondja Ő maga, ha egyáltalán fel is keres még engem.
„Hagyjuk inkább. Majd elmondom, ha úgy állnak a dolgok. A húgodat üdvözlöm. Majd beszélünk Eric… Maya”
Nagyon hamar válaszolt, de ismét majdnem ugyan azt írta mint ez elsőben:
„Akkor csak arra válaszolj őszintén… Látlak-e még? Eric”
„Mondtam… Rajtad múlik mi lesz a jövőben. Maya” – ennyire futotta tőlem, és ki is kapcsoltam a telefonomat. Elhelyezkedtem kényelmesen hátul és elnyomott az álom. A telefonomra keltem fel hogy megint sms-t kaptam. Azt hittem megint Eric írt, de mikor megnyitottam az sms-t, csak az edzőm volt, hogy közölje: 3 hét múlva Malmöbe utazunk, ismét a komplett verseny csapattal, ugyanis ott lesz a döntő, ahol eldől, kik mehetnek az idei olimpiára. Gyors válaszként írtam neki egy ,,Oké”-t és megkérdeztem anyát mikor érünk már haza. Azt mondta még legalább 3óra, így inkább visszaaludtam.

Eric szemszöge
Míg haza nem értünk Lisával, azon gondolkoztam hogyan is tudhatnám meg Maya lakcímét, vagy bármi mást róla, aztán eszembe jutott a menedzserem. Gyorsan fel is hívtam.
- Hello Eric, mondd. Nincs több szabadság, így is el vagyunk havazva. – kezdett bele mikor még meg sem szólaltam.
- Tom, nem szabadságért akarok kuncsorogni, most is épp szabin vagyok úgy hogy nem lenne okom rá, inkább egy kis ügynökösdit kéne játszanod. – elmosolyodtam a mondat végére, ahogy Mayára gondoltam.
- Óóó Eric, mit találtál már ki megint? – elképzeltem magam előtt, ahogy épp a fejét fogja, ezen elnevettem magam.
- Jaj Tom, ennyire ne örülj már. Egy lánynak kellene kiderítened a címét, és még pár infót róla. Vagyis inkább, amit csak lehet.
- Mi vagyok én szerinted? Sherlock Holmes?! Mért olyan fontos ez? Ha Molly megtudja nekünk annyi. Mért kell neked ez?
- Mert kell Tom, Molly elől meg, ha lehet hallgass erről, nem kell tudnia róla. Ha úgy alakulna, időben tudna mindent, de nem tervezek semmi rosszat. Csak szerezd, meg amit szeretnék. – vagy inkább, akit szeretnék. De ezt már nem mondtam ki hangosan.
- Rendben. Te tudod! De ha kérhetlek, ebből ne legyen média botrány, érhető?
- Megpróbálok vigyázni, de nem ígérek semmit. De már csak Molly miatt is megpróbálom a legkisebb feltűnés nélkül intézni a dolgaimat. A lány neve Maya Owen.
- Oké Eric. Csak ügyesen. Email-en elküldök majd mindent, ha megtaláltam, amiket kértél. De most rohannom kell. Tudod nekem nem pihiből áll a napom. És már neked se sokáig.
- Kösz Tom, várom az email-t.
Amint végeztünk a beszélgetéssel, haza is értünk. Lisa sikítva szalad be a házba, míg én bezártam az autót és lassan sétáltam be. Beérve az előszobába, a cipőmet lehajítva oldalra mentem tovább a nappaliba ahol Lisa épp anyának mesélte miket látott az arénában, és hogy találkozott Mayával. Anya erre rögön rá is tért, mikor Lisa kiment az udvarra játszani.
- Eric, mit akarsz te attól a lánytól? Neked ott van Molly, és neki is az olimpia, ha tovább jut. Ráadásul neked most fog majd kezdődni a koncert sorozatod is, azzal a 12 megállóval. Tudod, hogy nem szeretem Mollyt, és jobban örülnék, ha más lenne melletted, de ugye tudod, hogy nem nézném jó szemmel, ha félrelépnél, egy futó kaland miatt? – kezdte el a szónoklatát.
- Anya! Nyugi. Nem akartam félrelépni, egyszerűen csak szeretném megismerni a lányt. Még Mollynak is be fogom mutatni, amint velem lesz annyira jóban, hogy nem csak sms-ben kommunikálunk.
- Helyes fiam. Nem szabad hátba támadni azokat az embereket, akik szeretnek. És bár mint elmondtam az előbb nem nézem jó szemmel, hogy pont Molly, de ő is szeret téged.
1- Jó anyu nyugalom. Nem lesz semmi baj. De ne haragudj, mennem kell pakolni, mert reggel haza kell indulnom, 3napom van még a szabadságomból és van még pár elintézni valóm. – adtam egy puszit az arcára és felmentem a szobámba.
Bekapcsoltam a gépemet, felmentem a bulvár hírekre, hogy van-e valami újdonság, vagy épp terjesztenek e valami szemetet rólam, esetleg Mollyról. Mind kettőnkről volt fent 1-1 újabb cikk. Engem lekaptak Mayával és Lisával, amint épp neveztünk valamin, mikor a lovait készítette elő az utazásra.
,,Eric Saade új barátnőt talált? Gyorsan túllépett az ezek szerint csak VOLT barátnőjén, Mollyn. Vajon a lány mindezt, hogyan fogja fogadni, hogy az újdonsült barátnőt már a családhoz is haza vitte? Ám ez a családi kiruccanás se csak családi volt, ugyanis Eric új barátnőjének, a híres lovas lánynak, Maya Owennek, ott volt az elődöntője az olimpiához. Friss információk szerint, a lány tovább jutott, így itt lesz a döntőn 3 hét múlva Malmöben. Vajon Eric ide is elkíséri? Vagy ez csak egyszeri alkalom volt? Kedves fotósunk készített pár képet az új párról. Lessétek meg őket….”
Micsoda hazugságokat tudnak kitalálni, egy spontán baráti csevejből. És még a képek sem olyanok, amiken bármit is félre lehetne érteni. Ellenben ahogy lejjebb görgettem az oldalt, és ránéztem a Mollyról írt cikkre, a lélegzetem is elállt.
,,Molly Sandén igazán gyorsan túltett Eric Saade-n. Egy hétvégi buliba, ugyanis az új dobosával érkezett, kézen fogva, és igen csak meghittem ücsörögtek egy sarokban. Eric nincs itthon, és te már is megcsalod Molly? Ejnye… Eric rajongói nem fogják jó szemmel nézni. Fotósunk csinált pár fotósorozatot, nézzétek meg…”
Végig néztem a képeket, és nem tudtam mit reagálni rá. Egyik énem felhívná Mollyt, magyarázatot követelni tőle… de a másik énem, nem Molly után kajtatott, hanem egy másik lány után… Úgy gondoltam alszom erre az egészre egyet… És megpróbálok nem foglalkozni a dologgal… Igen is nagyon fájt, hogy Molly megcsalt, és ha ma nem találkoztam volna Mayával, lehet, nem venném ennyire félvállról a dolgot. De így legalább meg tudjuk beszélni Mollyval rendesen a dolgokat, hogy ő menjen, a dobosával amerre akar, én pedig had menjek az én lovasomhoz, akit még meg kell hódítanom. Gondolkoztam még, miközben kikapcsoltam a laptopomat, és elővettem a sporttáskát, amibe bedobáltam minden cuccom. Ezután elmentem lezuhanyoztam és bedőltem az ágyamba. Nem sokra rá, elnyomott az álom.
Reggel az ébresztőmre keltem. Kimásztam az ágyból, elmentem tusolni, felvettem a más kirakott szerelésem, egy fekete farmer, kék felsővel, piros cipővel, fél fekete bőr divatkesztyűvel, de a kesztyű előtt még belőttem a sérómat. Lementem a konyhába, ahol anya ült és a mai újságot fixírozta a pulton. Melléléptem és ránézem a címlapjára. Az egyik felén Maya és én vagyunk, míg a másikon Molly és az új dobosa. Na, ez szép lesz, ha Maya meglátja.

Maya szemszöge
Felkeltem, és épp időben, mert akkor álltunk meg az istállónál. Mivel elég fáradt voltam, gyorsan lehoztam a lovakat, elrendeztem őket a bokszaikban, extra kaját rakattam be nekik, extra zabbal és vitaminnal, almával és répával megspékelve. Megszeretgettem Russelt is, majd szaladtam be, zuhanyozni. Hajat is mostam, majd felvettem a pizsamámat és beestem az ágyba.
Reggel kipihentem keltem, ám mikor fordultam papírrecsegést hallottam magam mellől. Megnéztem mi az és a ma reggeli újság fogadott, aminek, a címlapjának a felén Eric és én vagyunk, míg a másikon valami Molly és a barátja. Ezt sürgősen meg kell magyaráznia Ericnek… mert ez nem csak nekem… de neki is árthat, ha rossz kezekbe kerül. Ő egy elismert popsztár, mint tegnap megtudtam, nekem meg épp most indult el felfelé a lovas karrierem, ha ezt valaki olyan meglátja, úgy hogy nem cáfoltuk meg a híreket (mert ugye a hallgatás egyenlő a bele egyezéssel) ronthat a mostani helyzeten. És ezt nem fogom hagyni.



2.Fejezet

Sziasztok.
Merghoztam a második fejezetet. :) olvassátok kommenteljetek. :) puszi :)

2.fejezet
Látlak még…?!

- De tulajdon képen mit meséljek? – miközben megfogtam a kamáslikat és egyesével feltettem Big Boy lábaira.
- Te is versenyző vagy? Téged hogy hívnak? Ismerős vagy valahonnan! – sikoltott fel a kislány.
- Igen én is versenyző vagyok, Maya Owen a nevem és talán az ilyen versenyekről lehetek neked ismerős.  – mosolyogtam a kislányra, majd megfordultam és odamentem Tina ládájához, amiből szintén kivettem egy fáslit, és a kamáslikat.
- Messziről jöttetek és mióta vagytok itt? – kérdezte Erik miközben úgy állította maga elé a húgát, hogy lássa ő is mit csinálok éppen.
- Stockholmból jöttünk, és lassan 2hete itt vagyunk. Jó lesz végre hazamenni. – miután ezt elmondtam, bementem Tinához is, rátettem a kötőféket, kihoztam a bokszból és kikötöttem őt is.
- Én is Stockholmban élek. Csak a családom itt él Helsingborgban, és a szabadságomat velük töltöttem. – rám mosolygott mikor épp odanéztem, mert én közben Tina farkát fásliztam.
- Minek kötöd be a farkát? – lépett közelebb a kislány.

- Mert hosszú az út hazáig, és nehogy kidörzsölje a szállítóban. – a mondatot befejezve pedig a tépőzárat össze,,ragasztottam” és késznek nyilvánítottam a fáslizást.
Még vagy 20percig beszélgettünk, közben Tinára feltettem a kamáslikat, majd Royyal is elvégeztem ugyan ezeket a műveleteket. Mikor mindennel végeztem összeszedtem a kint maradt dolgokat, beraktam a megfelelő ládákba és a ládákat egy helyre pakoltam. Visszamentem Erichez és a húgához.
- Van még kérdésed? – néztem Lisára.
- Van! – sikított fel. – Azt mondtad Stockholmban élsz, és Eric is, és mesélted, hogy van egy kiscsikód még otthon. Elmehetek egyszer megnézni? – elővette a boci szemeket és úgy pislogott fel rám.
- Persze, de majd csak a döntő után, jó? Mert addig rengeteg a dolgom. És készülni kell, mert szeretnék benne lenni a csapatban.
- Jóóóó! – elkiáltotta magát és a derekamat átölelve bújt hozzám, majd fejét felemelve mondta – Köszönöm szépen!
- De ha már így összebarátkoztatok én jövök. Megadnád a számod Maya? – ahogy Eric megszólalt, a kislány úgy engedett el és sétált vissza hozzá.
- Meg, de csak ha te is a tiédet. – és kezemet nyújtottam a telefonjáért.
Számot cseréltünk, még beszélgettünk egy kicsit, majd jött anya, hogy vihetem a lovakat, mindent felpakoltak, amiket kikészítettünk.
- Na, akkor majd találkozunk. Ne aggódj, nem felejtem el az ígéretem Lisa! Várom a hívásod Eric, hogy mikor jösztök a húgoddal. – megfogtam Royal vezetőszárat, kioldottam és felvezettem a szállítóra. Ezt megcsináltam Tinával is, majd Big Boyjal is, de mikor őt vezettem visszafordultam egy pillanatra, és intettem Ericnek meg a húgának köszönés képen. A szállító rámpáját bezártuk, beültünk a kocsiba, és elindultunk haza.

Eric szemszöge

Ez a lány…alig hiszem el, hogy alig fél óra alatt így elvette az eszemet. Nézem ahogy az autó, amibe beült kigördül a lovarda kapuin, és én csak nézek utána, kezemben a telefonommal, amibe nem rég beírta a telefonszámát is. Automatikusan nyomtam meg az sms gombot, és kezdtem el írni Mayának az üzenetet.
,, Remélem, látlak még.  Eric ”
Majd megnyomtam a küldés gombot. Időm sem volt elrakni a telefont, már jött is a válasz üzenet.
„Rajtad múlik, keresel-e még vagy csak elfelejted, hogy találkoztunk. Maya”
Ezt nem értem. Már mért felejteném el, pont Őt? Honnan szedhette ezt a badarságot?
„Már mért felejtenélek el pont Téged? Eric”
A válaszra ismét nem kellett sokat várnom, de ez sem volt sokkal meggyőzőbb mint az előző.
„Hagyjuk inkább. Majd elmondom, ha úgy állnak a dolgok. A húgodat üdvözlöm. Majd beszélünk Eric… Maya”
Írtam neki egy gyors választ, amire szintén hamar jött a visszajelzés.
„Akkor csak arra válaszolj őszintén… Látlak-e még? Eric”
„Mondtam… Rajtad múlik mi lesz a jövőben. Maya”



1.Fejezet

Sziasztok! :)
Itt van az első fejezet. Olvassátok, kommenteljetek. :) Holnap felrakom a következő részt is. :) Puszi nektek. :)

1.fejezet
Az álom valóra vált…

- … és az első helyezést elérte háromszoros 7,5 stílusponttal, 3 hibátlan pályával Maya Owen, Royallal,Big Boyjal és Tinával! Ezzel bekerültek a hazai olimpiai díjugrató válogatottba. A döntőre 3 hét múlva kerül sor, és ott kiderül, hogy ki lesz ebből a 6 ló és lovasa párosból, hogy ki az a 3, akik képviselhetik országunkat az idei Londoni olimpián díjugratásban! És most kérem az első helyezett felvezetésével, jobb kezes vágta után hagyják el a pályát. – mondta a zsűritagok egyike, miközben megkaptam a kék szalagot, az aranyérmet és a kupát. A meglepettségtől köpni, nyelni nem tudtam, örömkönnyek áztatták arcomat, majd miután a kupát odaadtam az edzőmnek, Marknak ráborultam Tina nyakára és elkezdtem ölelgetni, majd felegyenesedtem megfogtam a szárakat és beugrattam vágtába és mentünk egy tiszteletkört a hatalmas pályán, melyen megmérettettünk 45 lovassal. Tina élvezettel galoppozott, látszott rajta is hogy boldog az újabb kék szalagtól a kantár szárán. A kör végén visszafogtam laza ügetésbe és úgy hagytuk el a pályát. Anyáék a bokszoknál vártak ránk, és még meg se állítottam Tinát, már lent álltam mellette edzőm nyakába borulva az örömtől és hálálkodtam neki, amiért ilyen jól felkészített minket a versenyre. Anyáék is odajöttek megöleltek, gratuláltak nekünk, majd csak annyit éreztem, hogy valaki bökdösi a hátamat. Hátrafordultam és Tina állt mögöttem, és várta, hogy őt mikor szeretgetik már meg. Elmosolyodtam és megöleltem a nyakát, majd kinyitottam neki az ideiglenes bokszának ajtaját és ő besétált rajta. Bementem én is és lenyergeltem őt, levettem fejéről a kantárt és anyának adtam, hogy mossa meg a zablát majd tegye be nekem az utazó ládámba. Tinát átpucoltam puhakefével majd rátettem a kötőféket. Kimentem tőle, benyúltam a répás dobozkámba és kivettem 3 répát. Egyet adtam Tinának, majd mentem a mellette lévő bokszhoz, amiből Royal feje kukucskált ki , őt is megpaskoltam és odaadtam neki a finomságot, majd tovább mentem még egyel, ahol pedig Big Boy feje kandikált ki, csillogó szemekkel. Ő is megkapta a répáját és az ölelését.
- Maya, apád kérdezi, hogy elkezdetik e Markkal és Billel bepakolni a cuccokat a szállítóba? – jött oda anyu hozzám.
- Igen anyu, jó lenne mihamarabb haza érni, már Tina alig várja, hogy lássa Russelt. – mosolyodtam el. Russel Tina és Royal csikója, aki már 1 éves, és otthon maradt Zackkel, a másik lovászunkkal.
- Jól van akkor készítsd elő a lovakat az utazásra, és tegyél nekik a szénahálóba kaját.
- Anyu nyugi! Tudom, és még vizet is viszek nekik fel a szállítóba. – mosolyodtam el anyán.
- Na jó. Fél óra múlva hozhatod őket. Addig csinálj meg nekik mindent, mi pakolunk.
Anyu elment én pedig elkezdtem kotorászni Big Boy ládájában, amiben a cuccait tárolom szállításhoz, és kivettem a kamáslikat, és egy fáslit. Ezeket letettem a doboz tetejére, majd megfogtam a kötőfékét és feltettem rá, rácsatoltam a vezetőszárat és kivezettem a bokszból, kikötöttem őt és feltettem a kamáslikat a lábaira. Megfogtam a fáslit és a fara mögé álltam, hogy rátekerjem, védelem céljából.
- Nem félsz, hogy megrúg téged? – kérdezte egy idegen, mégis kedves hang. Oldalra néztem, de közben folytattam a fáslizást és egy napbarnított bőrű, csoki barna szemű, sötéthajú, igen csak magas srác állt majdnem mellettem. Az én 162centimmel eltörpültem mellette.
- Nem. – mosolyogtam fel rá.
- Amúgy Eric vagyok. Eric Saade, örülök, hogy találkoztunk. – mosolyogva nyújtotta a jobbját miközben bemutatkozott.
- Maya Owen, én is örülök. – balkezembe fogtam a fásli maradékát és a jobbomat nyújtottam én is neki.
- Te is az olimpiára hajtasz Maya? – nézett rám, miközben folytattam Big Boy fáslizását.
- Igen. De te nem épp nagy lovasnak nézel ki, ne haragudj. – néztem rá, még mindig mosolyogva.
- Ó én nem is. Csak a húgom el akart jönni, de azt nem tudta mikor kezdődik, így csak most értünk ide. Ezek szerint pont a legvégére értünk ki. – nézte mit csinálok a fáslival és közben magyarázott.
- Á, értem. És…hol hagytad a húgod? – fejeztem be a fáslizást és szembefordultam vele.
- Valahol itt szaladgál az épületben, nemsokára úgy is megtalál. – ravasz mosoly húzódott arcára.
- Merész vagy, hogy egy versenyistállóba így hagyod elkószálni. Van 1-2 eléggé idegbeteg ló és lova páros errefelé.
Mire befejeztem a mondatot egy 8éves kislány szaladt Eric mellé, és fogta kézen.
- Eric! Eric! Lekéstük a versenyt! De láttam az első 6 helyezett kiírását! – rángatta a lány Eric kezét és közbe ugrálva beszélt bátyjának.
- Lisa nyugi, már értesültem, hogy lemaradtunk róla, de van itt valaki, aki tud neked részletes beszámolót tartani a versenyről, persze csak ha van egy kis ideje rád/ránk. – mosolygott a kislányra majd nézett rám.
- Jaj, persze. Van pár percem, csak felrakom a lovakra az utazáshoz szükséged dolgokat. De közben mesélhetek.



Bevezető

Sziasztok.
Itt a bevezető vaagy inkább csak bemutató :)

Bevezető
A nevem Maya Owen, 17éves gimnazista vagyok. Svédországban születtem, és itt is élek a szüleimmel. Átlagos életünk van, annyi mássággal hogy nem egy kis kertes házban élünk, hanem egy akár lovardának is nevezhető helyen. Hatalmas birtok, rajta a házunk, a lovászok háza, hatalmas legelő, karámok, istálló. 12en élünk a birtokon, apám Robert Owen, anyám Amanda Owen, a bátyám Tom Owen, a két lovászunk Zack és Bill Stewart, a két kutyám Dan és Lily akik dán dogok és a 4 lovam Russel, Big Boy, Royal és Tina. Tudom furcsa, de nálunk az állatok is családtagok. Na de elég rólunk, kezdődjön a történet.

Sziasztok :)

Sziasztok! :)
Igen, már elkezdtem blogolni egyszer, nem is olyan rég, de az előző blogomhoz nem enged belépni, így csináltam egy másikat, és gyorsan feltöltöm azt a 3 részt ami már az előzőn is fent volt. :) A 4.fejezeten már dolgozom, de annyi időm nincs hogy éljek, mert kicsit összekuszálódtak a dolgaim, de igyekszem mihamarabb feltenni azt is. :)
Addig is puszi nektek. :)