Igen csak megkésve, de meghoztam az őj fejezetet. Nagyin sajnálom így elcssztam vele, de itthon kicsit összecsúsztak a dolgok, és nem nagyon jutottam géphez. =/ Jó olvasást nektek, rövidebb lett mint az előző, de majd a következő fejezettel igyekezni fogok. :) Kommenteljetek :) puszi nektek :)
4.Fejezet
Beszélgetés
Beszélgetés
Eric szemszöge
Egy hét telt el azóta, hogy
Mayával találkoztam. Azóta beszéltünk telefonon, ugyanis amióta egy lesifotós
lekapott minket, amikor beszélgettünk, mi vagyunk a téma minden újságban és tv
adóban. Maya totál ki volt akadva, fél, hogy ha most valami botrány lesz, akkor
a szponzorai közül valamelyik visszamondja a szponzorálást, ami nem tenne most
túl jót neki az olimpia előtt. Tommal az első cikk óta azon agyalunk hogyan is
tusolhatnánk el az ügyet úgy, hogy ebből mind a ketten győztesen jöjjünk ki.
Tom ma hívott, hogy délután átugrik hozzánk, mert kitalált valamit. Remélem nem
valami istenverte hülyeséget.
Maya szemszöge
Egy hét…azóta egyszer beszéltem Ericcel, rettentő mérges voltam,
de kezdek megnyugodni, a szponzorok nem mondanak vissza semmit, továbbra is
támogatnak. Anyuék sem szóltak, azt
mondták elég nagy vagyok már, hogy egyedül intézzem a dolgaimat, amiért hálás
is vagyok. Teljesen belefeledkeztem, hogy telnek a napok, minden nap kint
voltam a lovakkal edzeni, vagy éppen csak néztem őket, ahogy a legelőkön játszanak.
Tina és a csikója Russel egy karámban vannak, mellettük pedig BigBoy és Royal.
A két mén igen egymásra talált, hála a jó égnek nem verekednek és nem is
akarnak áttörni a kancához. Most éppen Bigért megyek a legelőre, ő jön edzés
terén. Ma csak gyakorlókat ugrunk, ami nála olyan 120-130cm-nek felel meg. 4
akadályt tettem ki, átlósan van kettes ugrás, aminek az első eleme egy meredek,
a második egy oxer. Egyenesen is egy kettes ugrás, aminek az első eleme egy
vizes tálca, a második eleme triple bar. Felnyergeltem, felraktam a lábvédőket
is rá, én is felvettem a kobakomat és bementünk a pályára. Felültem, elkezdtünk
dolgozni, először csak lazán majd szépen fokozatosan szedtem össze a lovat.
2órát szoktam lovagolni, első órában melegítem, és alap dolgokat csinálunk,
majd a következőben ugrunk. Annyira belemerültem abba, amit csináltam, hogy
észre sem vettem a nézőközönséget. Mivel a pálya egyik sarkában voltam, ők meg
a másiknál álltak, a kerítésre támaszkodva, nem nagyon vettem ki, hogy kik
vannak anyu mellett. Odasétáltunk, és nekem igen csak nagyot koppant az állam.
A négy idegen közül az egyiket ismertem. Eric…és még három másik férfi állt
mellette.
- Nos, mivel itt van Maya, én nem is zavarok tovább, beszéljék meg amiket meg kell. – mondta anya az egyik férfinak, aki ránézésre rangidős volt a többiek közt. – Maya, vigyázz magadra, nem tetted kicsit magasra azokat a rudakat? – most felém fordult.
- Nem, anyu. Nyugi. Tudod, hogy Bignek ezek a gyakorlók. – erre Big elkezdett ficeregni alattam. – Nagyon sietnek, vagy van idejük? – néztem a ránézésre, rangidős férfira Eric mellett.
- Nem sietünk, nyugodtan fejezd be, amit elkezdtél.
- Köszönöm.
Ezzel otthagytam őket. Ránéztem az órámra és pont idő volt, kezdhetem az ugrásokat. Összeszedtem Biget, és lépésből ugrattam be laza munkavágtába. Két kört vágtázunk és rávittem az egyenesen elhelyezett kettes ugrásra. Az elsőt szépen megcsinálta, de a triple bar előtt alám bakolt, majd kerülte az ugrást. Erősebben fogtam a szárakat, megcsíptem pálcával, körön visszafordultam, hogy csak a tripli legyen és éreztem, hogy nekifeszült.
- Ne merészeld!! – kicsit hangosra sikeredett, de rászóltam és átugrotta. Igaz a hátsó rudat lehúzta a hátsó lábával. Nem érdekelt, vittem tovább, és ráfordítottam az átlósra. Na, azt rendesen probléma nélkül megoldotta. Vágtáztunk egy kört és visszafogtam ügetésre, majd lépésre. Odaléptünk ahhoz melyiket leverte, leszálltam és elengedtem a lovat. A kobakomat automatikusan kapcsoltam ki, de majd visszakapcsolom. Felraktam a levert rudat a helyére, odasétáltam az oxerhez és egy magasságba tettem a rudakat hogy két irányból lehessen ugrani. Visszamentem a lóhoz, felültem, és pont a nézőink előtt ugrattam be vágtába és rögtön fordultunk is az átlósra. És ez így ment még vagy 20 percen keresztül. Mikor melyik sorra vittem rá, egyet sem vert így nem kellett leszállnom, igazítani. Az egyik élesebb kanyarban viszont olyan lendülettel fordultunk, hogy én is kicsit meginogtam és (mivel elfelejtettem visszakapcsolni a kobakom) leesett a kobak is a fejemről.
- Basszameg… - pont Ericék előtt sikerült elkáromkodni magam, de már fordultunk is az utolsó sorugrásra. Megcsinálta, leügettem és léptem vele. Mikor végeztem megálltam a kapunál és leszálltam. Kimentünk, lenyergeltem elláttam a lovat, meg mindent, amit kellett, magamhoz vettem a vizemet, és visszamentem Ericékhez a pálya mellé. Még oda sem értem, az egyik srác már mondta is a magáét.
- Húúú…ez baromi jó volt! Nagyon jó. Nagyon jól nyomod. Amúgy Alex vagyok, Eric egyik táncosa. – mosolyogva nyújotta felém a jobbját.
- Maya Owen, és köszi. – szintén mosolyogtam.
- A barátaimnak csak Edin. Szia. Én is Eric egyik táncosa vagyok. – mosolygott a másik srác is.
- Maya. Örülök. – vele is kezet ráztam majd jött a negyedik férfi.
- Tomas Lingman, de csak Tom. Eric menedzsere. Örülök. – ő is mosolygott, de valamivel komolyabb volt, mint a többiek.
- Maya Owen, szintúgy. – vele is kezet ráztam és vártam mi lesz. Senki nem szólalt meg, tehát megtörtem a csendet. – És minek köszönhetem a látogatást Eric? – néztem az énekesre.
- Ezt az ,,Ericnek j barátnője van” dolgot szeretnénk megbeszélni. – Tom válaszolt, Eric helyett.
- Hát, hallgatom. – furán nézhettem, mert a két táncos felnevetett.
- Nos, mivel neked se hiányzik egy hosszabb huza vona, az interjúkkal hogy nem jártok meg ilyenek, arra gondoltam, hogy inkább játsszátok el, csak egy kis időre hogy együtt vagytok. Elég, ha egyszer látnak titeket a városban együtt sétálgatni vagy valami, és máris meglenne a pletyka, másnap meg már interjún be lehetne jelenteni, hogy együtt, vagytok. Eljátsszátok 1-2hónapig, utána közös megegyezés alapján szakítani fogtok. Na, ki mit szól hozzá? – vázolta a tervet Tom.
Síri csönd. Mindenki az esélyeket mérlegelte.
- Én végülis benne vagyok, ha Maya is. – szólalt meg végül Eric.
- Hát…nem akarok neked sem rosszat Eric, de azt se szeretném, ha a média a nyakamba lihegne, csak mert a Te barátnőd vagyok.
- Emiatt ne aggódj. A média békén fog hagyni, ha itthon vagy. Meg minden csoda 3 napig tart.
- Végülis…rendben…benne vagyok.
- Akkor a szabályok. Egy héten legalább 3-4 alkalommal találkoznotok kell, nyilvános helyen hogy lássanak titeket. Kézfogás, ölelés, meg amit gondoltok, minden mehet bele, egy két csók is lehetne, ha úgy van. Kifogás nincs, már beleegyeztetek. Világos? – 32fogas vigyort ejtett felénk.
- Világos. – szólaltunk meg egyszerre Ericcel.
- Rendben. Nos, mi mennénk is a 2 jómadárral. Eric te beszéld meg majával a továbbiakat. Rátok bízom, ne rontsátok el. Sziasztok.
Választ sem várták meg már mentek is el, Ezzel együtt, egyedül hagyva a popsztárral, aki most árgus szemmel figyelte minden egyes mozdulatomat.
- Nos, mivel itt van Maya, én nem is zavarok tovább, beszéljék meg amiket meg kell. – mondta anya az egyik férfinak, aki ránézésre rangidős volt a többiek közt. – Maya, vigyázz magadra, nem tetted kicsit magasra azokat a rudakat? – most felém fordult.
- Nem, anyu. Nyugi. Tudod, hogy Bignek ezek a gyakorlók. – erre Big elkezdett ficeregni alattam. – Nagyon sietnek, vagy van idejük? – néztem a ránézésre, rangidős férfira Eric mellett.
- Nem sietünk, nyugodtan fejezd be, amit elkezdtél.
- Köszönöm.
Ezzel otthagytam őket. Ránéztem az órámra és pont idő volt, kezdhetem az ugrásokat. Összeszedtem Biget, és lépésből ugrattam be laza munkavágtába. Két kört vágtázunk és rávittem az egyenesen elhelyezett kettes ugrásra. Az elsőt szépen megcsinálta, de a triple bar előtt alám bakolt, majd kerülte az ugrást. Erősebben fogtam a szárakat, megcsíptem pálcával, körön visszafordultam, hogy csak a tripli legyen és éreztem, hogy nekifeszült.
- Ne merészeld!! – kicsit hangosra sikeredett, de rászóltam és átugrotta. Igaz a hátsó rudat lehúzta a hátsó lábával. Nem érdekelt, vittem tovább, és ráfordítottam az átlósra. Na, azt rendesen probléma nélkül megoldotta. Vágtáztunk egy kört és visszafogtam ügetésre, majd lépésre. Odaléptünk ahhoz melyiket leverte, leszálltam és elengedtem a lovat. A kobakomat automatikusan kapcsoltam ki, de majd visszakapcsolom. Felraktam a levert rudat a helyére, odasétáltam az oxerhez és egy magasságba tettem a rudakat hogy két irányból lehessen ugrani. Visszamentem a lóhoz, felültem, és pont a nézőink előtt ugrattam be vágtába és rögtön fordultunk is az átlósra. És ez így ment még vagy 20 percen keresztül. Mikor melyik sorra vittem rá, egyet sem vert így nem kellett leszállnom, igazítani. Az egyik élesebb kanyarban viszont olyan lendülettel fordultunk, hogy én is kicsit meginogtam és (mivel elfelejtettem visszakapcsolni a kobakom) leesett a kobak is a fejemről.
- Basszameg… - pont Ericék előtt sikerült elkáromkodni magam, de már fordultunk is az utolsó sorugrásra. Megcsinálta, leügettem és léptem vele. Mikor végeztem megálltam a kapunál és leszálltam. Kimentünk, lenyergeltem elláttam a lovat, meg mindent, amit kellett, magamhoz vettem a vizemet, és visszamentem Ericékhez a pálya mellé. Még oda sem értem, az egyik srác már mondta is a magáét.
- Húúú…ez baromi jó volt! Nagyon jó. Nagyon jól nyomod. Amúgy Alex vagyok, Eric egyik táncosa. – mosolyogva nyújotta felém a jobbját.
- Maya Owen, és köszi. – szintén mosolyogtam.
- A barátaimnak csak Edin. Szia. Én is Eric egyik táncosa vagyok. – mosolygott a másik srác is.
- Maya. Örülök. – vele is kezet ráztam majd jött a negyedik férfi.
- Tomas Lingman, de csak Tom. Eric menedzsere. Örülök. – ő is mosolygott, de valamivel komolyabb volt, mint a többiek.
- Maya Owen, szintúgy. – vele is kezet ráztam és vártam mi lesz. Senki nem szólalt meg, tehát megtörtem a csendet. – És minek köszönhetem a látogatást Eric? – néztem az énekesre.
- Ezt az ,,Ericnek j barátnője van” dolgot szeretnénk megbeszélni. – Tom válaszolt, Eric helyett.
- Hát, hallgatom. – furán nézhettem, mert a két táncos felnevetett.
- Nos, mivel neked se hiányzik egy hosszabb huza vona, az interjúkkal hogy nem jártok meg ilyenek, arra gondoltam, hogy inkább játsszátok el, csak egy kis időre hogy együtt vagytok. Elég, ha egyszer látnak titeket a városban együtt sétálgatni vagy valami, és máris meglenne a pletyka, másnap meg már interjún be lehetne jelenteni, hogy együtt, vagytok. Eljátsszátok 1-2hónapig, utána közös megegyezés alapján szakítani fogtok. Na, ki mit szól hozzá? – vázolta a tervet Tom.
Síri csönd. Mindenki az esélyeket mérlegelte.
- Én végülis benne vagyok, ha Maya is. – szólalt meg végül Eric.
- Hát…nem akarok neked sem rosszat Eric, de azt se szeretném, ha a média a nyakamba lihegne, csak mert a Te barátnőd vagyok.
- Emiatt ne aggódj. A média békén fog hagyni, ha itthon vagy. Meg minden csoda 3 napig tart.
- Végülis…rendben…benne vagyok.
- Akkor a szabályok. Egy héten legalább 3-4 alkalommal találkoznotok kell, nyilvános helyen hogy lássanak titeket. Kézfogás, ölelés, meg amit gondoltok, minden mehet bele, egy két csók is lehetne, ha úgy van. Kifogás nincs, már beleegyeztetek. Világos? – 32fogas vigyort ejtett felénk.
- Világos. – szólaltunk meg egyszerre Ericcel.
- Rendben. Nos, mi mennénk is a 2 jómadárral. Eric te beszéld meg majával a továbbiakat. Rátok bízom, ne rontsátok el. Sziasztok.
Választ sem várták meg már mentek is el, Ezzel együtt, egyedül hagyva a popsztárral, aki most árgus szemmel figyelte minden egyes mozdulatomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése